Húsvét – Feltámadás

„A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe – olvashatjuk mindenhol. A rövid ­lényege az, hogy Biblia szerint Jézust kereszt­re feszítik, de három napra rá ő feltámad. Halálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával győzelmet aratott a halál felett.”
Ez így igaz. De nem csak a keresztény emberek ünnepe, hanem minden ember legnagyobb ünnepe ez. Bárcsak elfogadná ezt mindenki!
Az emberek számára a legnagyobb dolog, ami történt a világon, az ez az esemény. A húsvéti feltámadás ad erőt és tanúságot mindannyiunknak, hogy a feltámadás velünk is megtörténik.
Azok, akik nem hisznek Istenben azok számára tudjuk, ez nehezen érthető. Hiszen csak akkor érti ezt bárki is, ha hite van, élő hite. Aki nem hisz Istenben, annak nehéz megérteni miért is jelentős ez bárkinek.
A húsvétról nem lehet teljességgel beszélni a nagypéntek nélkül. A húsvéti feltámadásról nem tudunk tejes körűen beszélni, ha nem kerül szóba a nagypénteki meghalás. ­Jézus feltámadása azért jelentőségteljes, mert előtte meghalt. Értünk…
Nagypénteken helyettünk halt meg. Ha nem teszi, nekünk kellene meghalnunk örökre. Vagyis a testünkkel együtt a lelkünk is örökre halott lenne. A bűneink miatt menthetet­lenekké váltunk, de Isten megtalálta a ­megoldást. Nem akarta az örök halálunkat, nem ezért teremtett bennünket.
C.S. Lewis úgy írja, „Istennek semmibe sem kerül, hogy csodás dolgokat teremtsen; az viszont, hogy visszatérítsen magához lázadó akaratú embereket, a keresztre feszítésbe került.”
Jézus átvállalta a halált helyettünk, a bűneink miatt. Ha ezt elhisszük, akkor megértjük ­Istent, megértjük a kereszthalált, és megértjük a feltámadást.
Akkor válik számunkra is jelentőségteljessé a „kereszténység legnagyobb ünnepe”, és egyúttal megkapjuk a feltámadás bizo­nyosságát is. Azt kívánom történjen meg ez mindannyiunkkal.


Sudár Dóra

Képforrás: internet

Megosztás, továbbküldés, nyomtatás

Share on facebook
Facebook
Share on email
E-mail
Share on print
Nyomtatás
Skip to content