1945-ben a sztálini Szovjetunió kényszermunka táborokba hurcolta a sztálini politika bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, és a polgári foglyokat. A véletlenszerűen elhurcolt polgári lakosokat kemény fizikai munkára fogták, napi 10–12 órát dolgoztatták őket, miközben élelem- és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak. Összesen mintegy 700 ezer magyar állampolgár került szovjet munkatáborba, közülük csak körülbelül 400 ezren tértek haza. A deportálás során és a munkatáborokban nagyjából 300 ezer magyar állampolgár vesztette életét. Ezen a napon szeretnénk megemlékezni arról a tíz csetényi lakosról, akiket 1945-ben a Szovjetunióba szállítottak munkatáborokba, ahol 8 évig voltak. Csetény Község Önkormányzata és a SZORAKÉSZ (a Szovjetunióban volt magyar politikai rabok és kényszermunkások szervezete) összefogásából épített emlékművön olvashatjuk neveiket:
Bognár Imre
Bors József
Eigner László
György Lajos
Kovács Károly
Nagy Lajos
Pongrácz Sándor
Rácz Dezső
Schneider Géza
Varga József
Rájuk és a több százezer elhurcolt magyarra, a Gulag áldozataira emlékezünk ma.
