A törökkori Csetény

Mohácstól az újjátelepítésig

Az 1526. évi vesztes mohácsi ütközet után 15-20 évvel már a török uralja az ország jelentős részét. A megyei adóösszeírásokban mind gyakrabban tűnik fel a megjegyzés: „Minden török uralom alatt”.  
A Bakonynak ez a része különben is különösen nehéz sorban van, ugyanis nem hódoltsági terület, hanem végvidék. A két részre szakadt országot két uralkodó kormányozza, akik Csesznek várát és a hozzá tartozó falvakat is híveiknek adományozzák. A falu adót fizet a magyar földesúrnak, a töröknek, külföldi zsoldoscsapatok dúlják a vidéket, de a zsoldot ritkán látó magyar végvári katonák is a földműves jobbágyokból próbálnak megélni.
Az adóösszeírások –ha a rovó a török betörések ellenére eljutott vidékünkre- elég pontosan mutatják meg a falu gazdasági állapotát. A mohácsi vész után erősen csökken a tehetősebb, adózóképes családok száma. A lakosság létszáma a század elejéhez viszonyítva felére, később negyedére csökken, sőt előfordulnak rövidebb időszakok, amikor a falu teljesen elnéptelenedik, korabeli feljegyzésekben olvashatunk a török elől való elmenekülésekről. A község középkori kőtemploma is ekkor pusztul el.

A 16. század első felében Török Bálint megbízza lelkészét, hogy terjessze a reformációt bakonyi birtokain. Az ezután református hitet valló csetényiek már a vályogból és fából épült templomot használják, mely -az egyházi feljegyzések szerint- legelőbbre valahol a mai Zsidótemető környékén lehetett és később, ismeretlen időben épült újjá a mai Tejcsarnok környékén. A török korban egy községi bírót ismerünk név szerint: „Judex Fazekas Martinus Balogh”-ot, azaz Fazekas Balogh Mártont, aki 1569-ben a török uralom alatt lévő, 14 lakott és 14 elhagyott portát, valamint egy újonnan épült házat számláló Chetén község bírája.

A község újratelepítése

A község 16. század végi átmeneti elnéptelenedése után a korabeli feljegyzések szerint az 1600-as évek elején telepítették újra a falut. Az új telepesek származási helye ismeretlen, névsorukat  is csupán egy 1637-es összeírásból állíthatjuk össze. E családokat tekinthetjük a mai község alapítóinak, ugyanis e nevek az ezt követő összeírásokban folyamatosan élnek, sőt leszármazottaik a mai napig nyomon követhetők az anyakönyvekben. Az összeírásra azért került sor, mivel ekkor kapta Eszterházy Dániel és a Hosszútóthy testvérek Csetényt és a várat adományul és pontosan felmérték az ott szolgáló jobbágyok létszámát, állatállományát: "Miulta megszállották az falu Bocskai hadátul fogva  (1605. körül) senki nem lakott rajtok, hanem az földeit az falu élte, semmit nem adtak (adóztak) róla. Vagyon pap háza, az kihez földek és rétek vadnak. Az úti emberek könnyebbségére nézvén és főképpen az kik Komárom felé s az pusztára jártanak, az cseszneki uraknak filiálissa (valószínű, hogy megbízott tisztségviselőt jelenthet e helyen a filiális szó) vagyon. Az Herésznesi jobbágyi esztendőkénth attanak az uroknak: floreni 3 (3 forint), 1 kappant. Kutassi uram jobbágyi az Szala mellől egyszer megfordultanak borral és még szántottak az vár alatt s kaszáltanak is. Agha András jobbágyi attanak floreni 3, 1 kappan, 3 róka bőre, 3 szekér fát. Vizkeletinek az szerént s mind a többinek is.”

A győri püspöknek Csetén 1652-ben még 8 forint dézsmát fizet, de 1657-ben már az alábbi feljegyzést olvashatjuk: „Fehér Vár körniül (körül) lévő Faluk mellieket (melyeket) a’ Török dézmál, de ide kell hóditani, az minthogy már bizonyos Emberre is biztuk, levelet adván néki, ugymind Czétény, Csurgo, …..Dudar, Nána, Mor és Hajmáskér”. A felszólítás ellenére a község még sokáig a töröknek adózott, még az 1660-as években is oda fizeti a dézsmát.

Az 1680-as évekből maradt ránk az első dézsmajegyzék: "Czétényi désma Gabona száma. Lett 58 köröszt, költ ki belőle 65 mérő, tönköly tized 5 és fél köröszt, 10   mérő.  Majorságbeli Tönköly 15 köröszt, költ belőle 20 mérő, Zab 14 köröszt, költ belőle 17 mérő"

 

A hét képe

Mészáros János

A felvétel 1921-ben készült özv. Dr. Lax Jenőné Veszprém Szabadi utca 2. szám alatti fényképész műhelyében .
Teljes méretű kép

Kiadványaink

A kiadványok letölthetők, és a szerzők engedélyével -a forrás feltüntetésével- szabadon felhasználhatók.

Csetény község története

 

A csetényi általános iskola millenniumi emlékkönyve