A kőkorszaktól a honfoglalásig

A rómaiak előtti emlékek a falu területén

Községünk határa már a csiszolt kőkorban –az időszámításunk előtti 3500 és 2500 közötti években- is lakott hely volt. A falu határában két telep maradványait is megtalálták a régészek. A Koloskúti dűlőben és a Háromház környékén még most is gyakran forgat ki négyezer éves cserepeket az eke. A késő bronzkori népek is megtelepültek ie. 1500 és 800 között az Itató dűlőben és a Szíjfenéknél.

Római kori településmaradványok

A honfoglalás előtti népek közül a rómaiak hagyták a legmaradandóbb nyomot maguk után hazánkban. Csetényben három helyen is találkozhatunk kisebb-nagyobb település-maradványaikkal: a Kenderföldön (a Kossuth utca és a temető közötti részén); a temető keleti részén és a temetőtől keletre lévő lankás domboldalon; a Második hídtól kelet felé húzódó dombsor végén. Az első két helyen még 1600 év elmúltával is kőtömbökben akad meg az eke, az egykori épületek nyomát téglák, cserepek jelzik. A Második hídnál csupán néhány apróra törött cserepet láthat az érdeklődő. Az említett tárgyakkal hasonló korú –2. századi- az először Rómer Flóris által említett oltárkő. Az oltárkő Rómer Flóris által rekonstruált felirata: IOVI OPTIMO MAXIMO ET IVONI REGINAE * CAIUS IVLIVS MAXIMIANVS VETERANVS EX SIGNIFERO VICTORINO ET SEVERO CONSVLIBVS (A jóságos és hatalmas Jupiternek és Juno királynőnek. Állíttatta Caius Julius Maximus kiszolgált katona, egykori jelvényvivő Victorinus és Severus konzulsága idején.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hét képe

Mészáros János

A felvétel 1921-ben készült özv. Dr. Lax Jenőné Veszprém Szabadi utca 2. szám alatti fényképész műhelyében .
Teljes méretű kép

Kiadványaink

A kiadványok letölthetők, és a szerzők engedélyével -a forrás feltüntetésével- szabadon felhasználhatók.

Csetény község története

 

A csetényi általános iskola millenniumi emlékkönyve