Kronológia - Községünk története évszámokban

A honfoglalástól a török hódoltságig

Az Árpád-korban a terület királyi birtok a Comesde Bacun fennhatósága alatt.
Településmaradványok a község területén: Háromház, Vízvölgy, református templom környéke
1263. előtt e területet a Bána nemzetségbeli –később magát a várról Csesznekinek nevező- család őse, Jakab királyi kardhordozó birtokolja, a község már ekkor is a cseszneki várbirtok része.
Az Árpád-ház kihalásától Mohácsig 1300-1315. között foglalja el a Csák-nemzetség a Csesznekiektől a várat.
1315. Per után megvásárolja a Cseszneki-családtól aCsák-nemzetség a várat és tartozékait
1326. I. Károly király csereképpen átveszi a Chak-nembéli István fiaitól, Pétertől és Istvántól Cheznuk nevű váraikat, és a hozzájuk tartozó …Chetke,Cernee, Semyenfeldebirtokokat, Cheten-i, Vrond-irészbirtokokat, …Zombathel, Belese falukat, Hotholm …birtokokat a Bakonyban.
Királyi birtok marad a község 1392-ig
1333-35. Lukács,Plebanus de Cheteen 30 kisdénárt fizet be pápai tizedként
1368. Oklevélben: „item Nicholas villico de Chethun in personis filiorum Ders…”
1391. Oklevélben:„Petrus de Cheteen … Homo Regius”
1392. Péter-filléreket fizet be a község papja a cseszneki várban, melynek összege, négy forint, ez kb.40 lakott portát jelenthet.
1392. március 10. Garai Miklóst és Jánost beiktatják Csesznek vár és tartozékaiba
1432. Garai Miklósé és Jánosé a község
1460. Oklevelet állítanak ki, lelkésze István plébános
1478. Garai Jób örökös nélküli halálával a község visszaszáll a Koronára. Csetényben ekkor 32 lakott telek, egy üres ház, és néhány elhagyott telek, kőtemplom toronnyal, kút és malom van
1482. A Szapolyai-család kapja adományul a várat és Csetényt
1483. Szapolyai Kencstartó Istváné a falu
1488. A község 45 frt adót fizet a 45 porta után, a lakott porták utáni becsült lélekszám 220-230 fő  lehet.
1499. Szapolyai István halála után fiai, György és János, majd György rövidesen bekövetkező halála után János –a későbbi király- egyedül örökli a községet
1500. körül lehet, hogy Verbőczy Istváné a falu

Török uralom alatt

1526. a mohácsi vész után SzapolyaiJános és I. Ferdinánd híveiknek adományozzák a várat,melynek egy időben gyakran több tulajdonosa is van. A Szapolyai-birtokon Erdődy Péter, Thurzó Elek, Horváth János és Bakics Pál osztozkodnak, majd néhány év múlva Horváth János és Erdődy Péter része Choron Andrásé, a Thurzó-javak pedig enyingi Török Bálinté lesznek. Török Bálint megbízza Bálint nevű prédikátorát, hogy terjessze a reformációt csesznekvidéki birtokain.

1536. Cheten: 12 adózóporta, 10 szegény jobbágy és 3 elhagyott telek, becsült lakosság 160-170 fő
1538. A csetényi református egyház 1864-es feljegyzése szerint: „török uralom alatt lévén a Fehérvári Basának Tóth János és Buti Balázs nevű községi lakosok adózásul kerékrépát szállítottak”. A községnek ekkor mintegy 1/6 része lakott, a többit ellepi az erdő
1542. Chetin-ben, (máshol: Cheten) ekkor 10 adózóképes porta található, új birtokosaCsabi István egri főkapitány
1543. A 13 és fél adófizető hely becsült lakossága 130-140 fő.

Szolimán csapatai rabolják végig a környéket, elesik Palota, Fehérvár és a szápári várkastély is. Stephany Chaby (Csabi István) özvegye, Bér Katalin, fia Farkas és Répásy Ferenc leteszik a hűségesküt Ferdinándnak és 3.000 forint fejében átadják a cseszneki várat. Ferdinánd ezután nekik adományozza a várat és tartozékait, kinevezi Répásy Ferencet várnagynak.
1544. Chetien-ben (máshol: Chethin) a rovásadó 14 frt

1545. A falu új tulajdonosának, Csabi Farkasnak 13 és fél porta adózik, portánként 1-1 forintot
1546. Chethin 12 porta,máshol 20 porta, máshol Czetfen 9 porta. A török végigrabolja a környéket
1548. Chethen az elsőösszeírásnál 8, a másodiknál 7 adófizető portával: „Fuere antea porte 8, tamen pre timore Thurcarum, unus de nocte discesrit.” (=Azelőtt 8 porta volt, azonban a töröktől való félelem miatt egyről eltávoztak)
1549. A megyei átlag községenként a 8 és fél porta, Cheten-ben ekkor 15 portát számolnakössze a rovók
1550. Chethen, máshol Chetthen 15 porta. Királyi őrség költözik a cseszneki várba

1552. Csesznek 1552-től végvár, a hozzá tartozó községek kétfelé adóznak. 11 lakott porta és a törökelől 4 portáról elmenekültek, 4 személyt pedig rabságba hajtanak, becsült lakossága Cseténynek 110 fő körüli lehet
1553. 11 porta után 5 frt és 50 dénár adót fizet a török kézen lévő község
1554. „Chiteen relicti Stephany Chaby porta 8, floreni 4, pauper 6”

1555. Oroszlán bég kényszermunkára Fehérvárra rendeli a bakonyi hódoltsági falvak, köztük Csethen népét is: „Ti bírák és minden közönséges népek, hagyom és parancsolom tinéktek,ezennel mind fejenként kapával, ásóval, lapáttal, fejszével mind bejöjjetek és valahol csak egy ökör is volna is, mind behozzátok járomba fogva, mert valaki elszöknék előle, avagy barmát elszöktetné, valaholmegfoghatják, háza előtt nyársba vonatom és minden háza népét rabbá tétetem. Ez levelet minden bíró faluról-falura hordoztassa… Ez levél vitessék igen hamar az csóri, inothai, szentheli, péthi, mellári,olaszfalvi, nánai, kistéshi,nagytéshi, jásthi, csetheni és az többi falukra, valakik az Bakonyságon laknak.” Ekkortájta győri püspök arról panaszkodik, hogy a csetényiek a töröknek s nem neki szolgáltatják be a dézsmát. Cethin (máshol Cethián) 8 adózó és 3 szegényporta, 90 becsült lakossal, de már hat éve nem volt adóösszeírás a törökmegszállás miatt
1556. Cethin, (máshol Cithin) 7 porta és „honor 4” (=tisztviselő,adómentes személy)
1557. Chethen 21 adófizető,1 zsellér, 6 szegény és 5 elhagyott telek, 240 becsült lakos
1559. Chethen 12 adózó, 5 zsellér, 11 elhagyott telek, becsülten 140 lakos
1561. A fejadó deftere (=török adónem) szerint a községben ekkor 15 lakóház van, török kézen
1562. Chethyen török kézen, I. Ferdinánd 8 évre békét köt a törökkel

1563. Cselen-nek ekkor 7 lakóháza van. A cseszneki várkapitány és Csetény névleges magyar birtokosa Watay Lőrinc.
1564. Cseténben (máshol: Czethew,Cethen) 12 adófizető, 5 zsellér, 4 puszta telek, 1 új lakóház, becsült lakossága 190-200 fő
1565. Cheten 16 porta, 5 zsellér, 2 új ház, 4 elhagyott telek. A megyét tatár seregek rabolják végig
1566. Chethyen török kézen
1567. „Omnio turcis subditi” (=Minden törökuralom alatt) áll a megyei rovásadó feljegyzésekben. Chetfen (máshol: Chethen)11 porta.

A református egyház 1864-es bejegyzése szerint: „Hagyomány szerint a törökök által Veszprém és Pápa vidékén elfogott 60 ezer magyarnak egy része a csetényi falu felső végén (=Ma a Bisztró és Virágbolt környékétől esetleg a Csordacsapásig tartó rész) öletett le …minek tanulságául az utóbbi időben itt sok embercsont találtatott.” De a bejegyzés inkább utalhat a később, 1911-ben feltárt honfoglaláskori temetőre.
1569. „Chetén Judex Fazekas Martinus Balogh” (=Fazekas Balogh Márton bíró) 14 porta, 14 elhagyott telek, 1 új ház, 160 fő a becsültlélekszám
1570. A török uralom alatt lévő faluban 14 lakott, ugyanannyi elhagyott porta van, egy új ház épült és négy zsellércsalád is él itt, a becsült lakosság 160 fő
1573. Chetin, Chetyn
1574. A veszprémi püspöknek 9, a cseszneki várnak 11 portája van Chethien-ben
1578. Chetyn ad arcem Cheznek po.13. , kb. 130 lakos
1580-82. A török összeírások szerint 24 ház után fizet adót község
1584. Pestisjárvány pusztít a megyében

1588. Az első magyar nyelvű feljegyzés a törökkori rovásadó összeírásokban: „Czethen Czesznekhez ualo por. 14. Negi puztha Haromszegen zeller”. Horváth Péter, pápai várkapitány kapja községet
1592. A Csesznekhez tartozó, de török kézben lévő Csetény Musztafa bin Mohamed tímárja és 11.400 akcse adót fizet
1594-97. Török kézen a cseszneki vár, a megyében ez időben nincsen adózóképes község, 1603-ig nincs is összeírás

1605. Csesznek Bocskai István hadainak uralma alá kerül, ekkorra tehető Csetény község újratelepítése is. A régi, templom körüli református temetőt is az 1600-as évek elején kezdték meg
1606. A bécsi béke után a vár Rudolf császáré lesz, a megye felszabadul a török uralom alól
1609. Fél portája van Csetényben Watay Ferencnek, a híres végvári költőnek
1610. Másfél adózó porta
1613. Két adózó porta
1618-19. Újra török kézben a falu, két adózóportával, becsült adózó lakosság 40 fő

1621. Csetény első ismert református lelkésze, Vépi Imre részt vesz a veszprémi zsinaton
1622-23. Több személynek másfél portája van Cheten-ben
1623-29. Lelkész: SzalaiBalázs
1626. Omnio turcis subiectum, Cseten ad arcem Cheznek po. 1
1632. Lelkész: Lászlóczky Mihály. Másfél adózó, kettő és fél puszta hely, újra török kézen a falu
1632-34. Lelkészek: Szerdahelyi Baldus és Kőrösi Péter
1635. Egy és egynegyed adózó és kettő és fél elhagyott telket találunk a török birtokában lévő Cheten-ben. Lelkész: Kőrösi Péter. 5 forintadót fizet minden jobbágy, aki saját ekével és 4-6 ökörrel szánt.

1637. Az 1542. óta zálogban lévő s kézről-kézre szálló várat megváltja Kutassy Mihálytól, Kisfaludy Mihálytól Agha Andrástól és Heressin Pétertől galánthai Eszterházy Dániel a maga és atyjafiai, tóthi Lengyel János és Boldizsár nevében, kik együtt, közösen kapták II. Ferdinándtól. Hoszútóthi Lengyelt Eszterházy Dániel váltja ki a török fogságból, ennek fejében átveszi annak részeit is. II. Ferdinánd már csak Esterházy Dánielt nevezi ki várkapitánynak.
1638-39. Ad arcem Cheznek porta 1 1/2
1639-42. Lelkész: Újvári Gergely
1643. Tóti Lengyel János özvegye, Giczi Zsuzsánna összes, Csesznek várhoz tartozó javait 1.600 forintért örök áron eladja Eszterházy Dánielnek..
Domine Balthasar Lengjel de Tothy vallja, hogy korábban János fiával és Esterházy Dániellel II. Ferdinándtól közösen kieszközölték Cseszneket. Mivel Lengyel Boldizsár biztonságosabb helyen szeretne javakat venni, ezért örökáron eladja részét Esterházy Dánielnek és feleségének, Rumy Juditnak 2.000 magyar forintokért.

1647. Bevezetika jobbágyok számára kapuadót, egy kapura számít: négy olyan jobbágy, kinek 4-6, vagy nyolc, kinek 2-2 igás marhája.
Ekkorra az 1531-ben a megyében található még 2.000 adózóképes porta száma lecsökkent 163-ra.
Az 1640-es évek végétől ritkulnak a török betörések, megkezdődik a Bakonyban is az újjáépítés.
1654-57. Lelkész: SzepeiJános
1657-60. Csetény tizedjének árendája 8 frt.
1658: Lelkész: Marosi István
1660. Továbbra is a töröknek fizet dézsmát a község.
1665. Leég az iskola és a régi fa-vályog-templom. A tűzvészben összeolvadt harang felirata: „Sebastian Holczpock Gos mich in Raab. Csetényi Helvetica Confession Levő Ecclesiae. Ao. 1665.”
1683. A Thököly hadaival érkező török feldúljaa környéket, elesik Csesznek is, de három hónap múltán a Bakony szinte harc nélkül újra királyi kézen van.
1690. áprilisában török véglegesen kivonul a Dunántúlról

Az Esterházy grófok idején

1693. Lelkész: Újvári Dániel
1694. Czethen por. 16

1696. Az országos összeírás szerint a falvak nagyobb része lakatlan és a lakott helyeken is csak 3-4 család él a megyében, a telkeknek mintegy fele puszta, elhagyott, műveletlen. Csetén-ben az átlagnál jobb a helyzet, 8 fél, 12 negyedtelken 21 család él, két elhagyott telket pedig a földesúr használ. A csetényi jobbágyok 131 pozsonyi mérő földet (kb. 49 kat. hold) művelnek, kaszálójuk, legelőjük az erdősödés miatt alig van. Viszont tüzelőnek és épületfának valót bőségesen találnak erdeikben, ahol makkoltatnak is. A községnek malma is van. A község bírája Tott István. Csesznek vár és tartozékai, Sikátor, Szombathely, Szentlászló, Réde, Szentkirály és Csetény gróf Eszterházy Ferenc tulajdona.

1700-as évek elején a csetényiek és a tésiek művelik Jásd község földjeit is. Talán már az 1600-as évek végén is Pongrácz József, Molnár János és György János szülei bérlik a csernyei szántókat, kaszálókat és réteket. A század elején irtják ki az Alsóerdei erdők nagyobb részét.

1707. Bottyán János elfoglalja Cseszneket, ahol foglyait is őrizteti.
1708. Labanc kézre kerül a vár, melynek egyes részeit a következő évben lerombolják a kurucok. Lelkész: SzikszaiP. István
1709-12. Lelkész: Gyöngyössy György
1713-16. Lelkész: Környei János

1715. A korabeli összeírás szerint 15 jobbágy és 6 zsellércsalád, kik közül egy rutén származású, (mely valószínű, hogy telepítésre utal), 225 köböl szántót (=85 hold) művelnek, 5 köböl (=1,8 hold) a frissen irtott erdő, 21 kaszáló a rét s egy malma is van a községnek.
1720-ig lelkész Kolossváry János
1722. A község katonadíja: 1 szekér széna, 2 köböl abrak, 1 köböl gabona
1726-48. A községben római katolikus hitűek is lehetnek, mivel a feljegyzések szerint ez időben az ő anyakönyvezésüket a cseszneki vár káplánja végzi
1729. körül lelkészek: GyimothiTimoteusz, Pándi Jánoslévita, Lendvai János
1729-49. Lelkész: Osváth István prédikátor

Az 1740-es években a mai kastély helyén már állt az épületnek valamilyen korábbi formája
1742. Feketehimlő járványpusztít több hullámban a községben
1746. A gyermektelenül elhunyt Esterházy Ferenc gróf javai zálogban Esterházy Imre nyitrai püspökre szállnak, ki rokonaival osztozkodik a birtokon. Csesznek a birtokszerző Dániel Mihály fiától származó cseszneki ágnak jutott. Az osztályos egyezséget még a várban írták alá, de ezután márcsak a család levéltárát őrizték a toronyban, annak az 1800-as években villámcsapás következtében történt leégéséig. Ez idő tájt épült fel a csetényi, az oszlopi és a rédei kastély.
1747. A birtok felmérése során az alábbiakat jegyezték fel községünkről: Csetény falu, 47 jobbágy, 5 zsellér, 1 háznélküli zsellér, azaz 53 család. 14 egész, 16 fél, 16 negyed és egy nyolcad telek. 93 fiúgyermek. Két csizmadia, egy mészáros, egy kovácsmester. 214 darab igásállat. Rovásadója 375 frt. Tiszta helvét hitű falu.
1749-61. Lelkész KisvárdaiJános.
1749. február 18-19., március 10. Ekkor kezdték el vezetni a jelenleg is a helyi református egyház birtokában lévő új anyakönyveket, mivel a régiek a parókia rossz tetejének beázása miatt eláztak és szárításuk közben elégtek.
1749. Esterházy Imre inspektora, NoszlopyGáspár útján megüzeni a csetényieknek, hogy ha beteg prédikátoruk -Osváth István- meghal, helyette újat nem hozhatnak. A prédikátor rövidesen elhunyt és helyére a Helytartótanács engedélyével újat fogadhatnak.

1750. Himlőjárvány pusztít. A község bírája Varga Mihály, tiszttartója Kolosváry György. A falu birtokosai Esterházy Imre és Dániel
1753. Jásd és Csetény között megvonják a határokat
1755. Csetény a nemesi összeírásokban: Comes Nicolaus Esterházy, Comes Francyscus, Comes Carolus , Comes Daniel
1758. Csetény és Jásd között nincsenek látható határok, a megjelölt határfákat kivagdossák, egymás földjeit, jószágát elbirtokolják

1760. április 24. 67 család él a faluban, közülük 10 az egész, 1 a háromnegyed, 23 a fél és 24 a negyed telkes jobbágy. Egy bíró, egy esküdt és egy erdőispán. "Deák Mártony Jegyző, Varga Mihály Csetény Öreg birája". Egykerekű forgó malmuk után a csetényiek 4,50 forint árendát fizetnek. Első utalás ekkor történik a helyben lakó gazdaságvezetőre: „Tiszt Házhoz egy kocsi fát” köteles vinni minden gazda. A földesúr évi jövedelme a községből 2.403 forint és 29 dénár, melynek szinte pontosan fele a különféle adó és jobbágyi szolgáltatás,másik fele pedig a földesúri majorban megtermelt javak értéke.
1763-64. Úrbéri viszonyok a községben: A községi részben van 7 egész és 16 harmincketted telek,36 telkes jobbágy és 31 házzal bíró zsellér. A földek II. osztályúak, az átlagos telekméret 0,2/32 méretű. A telkek megoszlása: 48-33/32: egy darab, 16-9/32: egy darab, 8-5/32: 14 db, 4/32: 20 darab. Egész telekhez jár 24 hold szántó, 12 szekérre való (kb. 10 hold) rét, egy magyar hold belső telek. A faluban 41 jobbágyi és 8 zselléri belső telek van. Házas zsellér az, akinek földje nem éri el az 1/8 teleknyi, azaz a három holdnyi nagyságot. A csetényi birtokot ekkor örökli meg Esterházy Dánielné és fiai, Dániel és János, a későbbi Veszprém vármegyei főispán.
1765. Himlőjárvány. Új helyen új parókia épül (a mai óvoda konyhája), mivel „az eddigi a veteményes kertben állott.”
1768. 31 jobbágy és 31 zsellér él itt
1769. április 24. A csetényiek szerződést kötnek urukkal, Esterházy Jánossal erdőirtásra és a kiirtott erdő helyére szőlő telepítésre a mai Szőlőhegyen, akkori nevén Vargahegyen

1770. Varga Mihály ispán, Stankovics (máshol Stanbovits) József tiszttartó, Kottyán János törvénybíró, Varga Istvány bíró
1771-79. Lelkész: Fodor Ferenc, „Református rektora aritmetikát (számtant) is tanít.”
1774. Leég a mostani tejcsarnok helyén lévő fa és vályog templom. 852 lakos
1775. április 24. vasárnap, 15 óra körül újra leég az iskola, a templom, a parókia és a falu nagyobb része
1777. Új harangláb építésére kapnak engedélyt a vármegyétől
1779. A bakonyoszlopi kanonika vizitációs okmányok szerint Cseténynek 15 római katolikus lakosa van
1779-84. Lelkész: Tóth József

1780. Öt nemes él a faluban
1781. Csetényi illetőségű nemesek: Esterházy Dénes (Dániel ?), Gabriel, Joannes. Csetényben élő nemesek: Georgius, Joannes és Stephanus Kálmán (testvérek), Alexandri Bocz és Georgii Bocz néhai Bocz György fiai, Michael Nemes és gyermekei Stephani, Joannes és Sára . A Bock és Nemes nevű családokról nincsenek további feljegyzések a levéltárban. A Kálmánokról az első megyei levéltári feljegyzés 1743-ban szól, mint nemes eörsi (Felső- vagy Alsóörs) Kálmán Istvánról, ki a török idők alatt, tehát még az 1690-es évek előtt származott Tésre. Unokája, Kálmán Jutka 1767-ben már Kovács Imre csetényi ispán feleségeként lakott Csetényben.
1784-1812. Lelkész: Literati Debreczeni Gábor, Mező János lelkésszel közös síremléke a templom keleti bejáratánál
1784. A II. József-féle első teljes magyarországi népszámlálás adatai szerint Csetény Esterházy János birtoka, 153 házban 199 család él. 894 lakosa van a községnek, közülük 458 nő, 440 férfi (158 házas, 255 nőtlen). A férfiak közül 1 pap, 17 nemes, 10 polgár, 114 paraszt, 109 paraszt és polgár örököse, 51 zsellér, 20 egyéb, sarjadék 1-12 éves: 93 fő, 13-17 éves: 23 fő.
1785. 898 lakos, melyből 8 római katolikus
1786. „Sok szölleje van.”   „1 ludimagister”

1790. Nagy földrengés pusztít a községben, több lakóházzal együtt leomlik az iskola és a templom is.
1792. Esterházy János felméreti a községet. A Vonalmenti út mentén választják szét a községet nemesi és jobbágyi-zselléri részekre. A mérés során 48 holdat vesznek el –szerintük igazságtalanul- a községtől, mely akaratlan vagy szándékosan hibás mérés egy 60 évig tartó per kezdetét jelenti a község és a földesúr között. Ez év tavaszán kezdik el építeni, nagyjából mai formájában a református templomot,mely a következő év tavaszára el is készül. „Kőbeli matériájának nagy részét az ezen helyen álló gothus formájú templomnak köveiből… kerítették ki.”
1794. Az 1792-es földmérés nyomán a földkönyvet és térképet Joannes Gerlisch megyei mérnök készíti el. A földkönyvben említett földrajzi nevek: Uraság Tiszt Háza, Úr Birkás Háza,Uraság Pajtás Kertye, Falu Háza Uttza középen, Parochia, Ludi Magister, Ecclesia és RégiTemető, Téglakemenczék
1799. Kitaibel Pál természettudós feljegyzése: „Csetényben a termést kivájt fatörzsekben tartják.”

1809.június 27. Kraschenits Vendel, Esterházy János oszlopi prefektusa jegyzi fel: Az oszlopi pap javaslatára a napoleoni francia katonák „menjenek … Cseténybe, ahol az uraságnak Életes Házai (magtárai) vannak és ott mindent kapnak…. Ezen szavaira a plébánosnak a franciák mind lóra ültek és Cseténybe mentek, és ott mind az uraságtól, mind pedig a jobbágyoktól zabot exegráltak.”
1810.január 12. Egy újabb nagy földrengés következtében a templom tornya megreped, 1814-ben lebontják.
1812. Esterházy Mihály birtokából térítés nélkül helyet biztosít a jelenlegi református temetőnek.
1818. Ágoston József tiszteletes úr megírja az azóta már elveszett Csetényi Eklézsia Históriájá-t.
„A mostani oskola ház elpusztíttatott teljesen, új rakassék sárból helyette… (addig az) … oskolás gyerekek a Helység Házába járjanak.”
1819. „A (régi, templom körüli) Temető már jó ideje betellett és a lakosok házi kertjeikbe temetkeznek (ezért) méltóságos uraságtól kell új temető végett folyamodni.”

1820. 946 református hitű lakos
1820-27. Lelkész Vincze Imre, a Leltár című, részben helytörténeti, és már szintén megsemmisült mű szerzője
1821. „Majd egy esztendeje az új temetőbe temetkeznek”
1821.augusztus 13-án 16 és 17 óra között villámcsapás éri a parókiát, leég, de október14-re újjáépítik a csetényi mesteremberek: SchusterJános kőműves, György Péter és Balogh Tóth János zsuppkötők
1824. Felépül a református elemei népiskola
1828. Gányi János jegyző lemond, helyette Both István lesz a jegyző, ki előtte 13 évig volt a csetényi ecclesia rektora. Ez évben betöltött tisztségek: György János bíró, Varga István törvénybíró, Sinka János malombíró, Molnár Sándor és Kis György János kisbírók, Kis Péter Árvák Attya, Pap Ferenc és Tóth Márton Hegy Mesterek. A község 987 lakosa 146 házban lakik. 433 adózót találunk a községben, közülük 101 a jobbágy, 65 a zsellér, 38 a háznélküli zsellér, 45 fiú, 14 lány, 11 szolga, 4 szolgáló. A jobbágyok állatállománya: 155 igás ökör; tehén: 64 és még 9 meddő, 11 tinó, 28 üsző; 116 ló; 216 sertés. A község lakói a hagyományos földművelés és állattartás mellett faszénégetéssel, faekék készítésével foglalkoznak, melyeket Fehérváron értékesítenek. A faluban bábaasszony működik és feljegyeznek 2 batyuzó –feltehetően zsidó hitvallású- kereskedőt is.

1831.március 14-én „Reparálni kezdik… a megrongált templomot.”
1831-32. Kolerajárvány,a tisztiorvosi feljegyzés szerint 20, de a református egyház anyakönyve szerint 73 halott az akkor 661 lelket számláló községből.
1834. Az utolsó temetkezés a templom környéki, még a legkésőbb az 1600-as évek elején megkezdett temetőben
1835. november 10. Határok kijelölése Dudar, Nána és Jásd községek felé
1835-51. Járdánházy Dániel a lelkész; kőből készült síremléke a községi temető jobb oldalán az akácosban található. Községünk legrégibb épségben megmaradt eredeti református síremléke.
1836. május 05. A határozás folytatása Jásd, Szápár, Répce és Csatár felé.
1838. Esterházy János fakeresztet állít a majorsági cselédlakások elé, az oszlopi út jobb oldalán. A mai Hunyadi utcában álló keresztet a katolikus hívek 1999-ben felújították és a parkbéli kápolna mellett állították fel.

1840. Esterházy János halálával Csetényt és Cseszneket fia, III. Mihály örökli, bár községünkben a tényleges földesúri jogokat eddig is ő gyakorolta.
1841. „A cseszneki uradalom része, 68 katolikus, 8 evangélikus, 535 református lakos, bortermesztés”
1845. A katolikkus canonica vizitációban említik az oszlopi úti keresztet, de a kápolnáról még nem szól a feljegyzés.
1848. Felújítják a református templomot. Esterházy Antal –Mihály fia, későbbi Veszprémvármegyei aljegyző-, mint a bakonyi nemzetőr sereg csetényi századának kapitánya részt vesz a Dráva környéki hadjáratban. A község földesurát, gróf Esterházy Mihályt az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjává, fegyvergyártásért felelős kormánybiztossá választják. Esterházy Mihályt a szabadságharcban betöltött szerepéért később várfogságra ítélik. November 05.én kilenc főt soroznak be nemzetőrnek: Tuner József, Szántó István, Tollár Mihály, Német György, Szabó János, Csizmadia János, Hájas János, Varga József, Sinka Ferenc. November14-én a község 984 lakosa alapján kivetett újoncigény 15 fő. December 2-án újabbkét nemzetőr: Csizmadia József, Végh György.
1849. május 22.: Négy besorozott nemzetőr: Kálmán Márton, Tóth Ferenc, Hege Sándor, Szabó Mihály. Ekkor irtják ki az Alsóerdei dűlőt borító erdőt.
1850. körül épül a kápolna, pontosabban ez időtájt alakíthatják át a már meglévő épületet hitéleti célokra.
1850-60. között épülnek a kastély bizonyos részei, nagyobb átalakítások is történnek az épületen, ekkor kerül a torony is az északi oldalához.

Az Esterházyaktól a Holitscher-családig grófok idején

1852. „A nemesi birtok az Esterházy-családé (erdélyi ágé), utolsó tulajdonosok: Ferenc, Lajos, György, Mihály, Dénes.” Zitterbarth Mátyás, a kor neves építész tervezője és építési vállalkozója vásárolja meg Esterházy Mihálytól Csetényt és cseszneki részbirtokait.
1856. november 11. körül Vámbéry Ármin, a későbbi hírneves keletkutató,nyelvész majdnem egy évig Csetényben házitanítóskodik a birtokot bérlő Grünfeld-családnál.
1856. Zitterbarth Mátyás szeszfőzdét építtet a mai Ady utcában. A faluban zsinagóga is van.
1856-57. Zitterbarth Mátyás elvégezteti a második földmérést, az újbóli birtoktagosítást.
1857. szept. 10 - 1858. május 06. A földmérési jegyzőkönyvek szerint a község területe állott ekkor 3.192 kat. holdból, melyből 2.915 szántó, 336 rét, 56 szőlő, 290 legelő, 195 holdnyi terület pedig az egyéb kategóriába tartozott. A földbirtokos kiegészíti egy egész helyre (37 hold) a lelkész 17 holdas illetményföldjét. A falu keleti részén (mai Játszótér, Kövesd) házhelyeket mérnek ki. 40 telkes gazda és 40 házas zsellér osztozik a községi birtokon. 622 lakosa közül 540 a református, 59 a katolikus és 54 a zsidó hitű. A falu ekkora megyében iparosult településnek számít.
1857-1860. körül Zitterbarth Mátyás építőipari vállalkozásaival csődbe megy.
1859. Zitterbarth Mátyás 12 hold legelőt adományoz az egyháznak.

1860. Rómer Flóris, a Bakony nagyhírű kutatója római oltárkövet talál a kastélyparkban. A birtokot Boschán József bécsi bankár vásárolja meg (vagy hitelezőként kerül a kezére?), de ő nem tartózkodik a községben, Bécsben él.
1864. „A Kenderföldi dülőben … több izben ásattak alapzat nélküli épület rakások, oszlopok,latin felirással … urasági épületben szemlélhetők …továbbá egy urna széttöretett … de maradványai emlékül fenn tartattak.”
1864-65. A birtokot már a közben elhunyt Boschan József örököse, Boschan Gusztáv tiszteletbeli megyei főjegyző használja
1869. Ráskó István bíró igazgatásával a község 1.047 lakosa 153 házban él.

1873. Boschan Gusztáv tönkremegy, öngyilkos lesz
1874. A canonica visitatio ekkor említi először a kápolnát, de már 15-20 éve épültnek mondja.
1874. április 24. A birtokot Schlézinger Dávid vásárolja meg és a kápolna használatát hitbéli okok miatt megtagadja a község katolikus híveitől. 1876. június 15. Schlézinger Dávid halálával felesége és gyermekei öröklik a birtokot. 853 fő, 158 lakóház.
1878. Három tűzeset a faluban, összesen 3.300 forint kárral. Két tanteremben egy tanító vezetésével 120 gyerek tanul.

1880. Már van postahivatal a faluban (az 1877-es feljegyzés még nem említi) a Suttyomban.
1881. szeptember 12-17. Özv.Schlézinger Dávidné eladja a birtok egy részét 10.000 forintért Krausz Lázár és neje csetényi lakosoknak, ezzel megkezdődik az egykor egységes földesúri birtoktest lassú szétaprózódása.
1883. 1080 lakos, kikből 1000 református, 50 katolikus, 10 fő ágostai, 20 pedig mózes hitvallású
1886. július 24. Schlézinger Dávidné eladja a birtok nagyobb részét 215.000 forintért kászonyi báró Bornemissza Gábornak és nejének
1887. Bornemissza Gábor helyreállíttatja a kápolnát, fenntartására, működtetésére nejével közösen 200 forintos alapítványt tesz
1890. május 29. Özv. Schlézinger Dávidné 1.000 forintért eladja még megmaradt birtokrészeit több csetényi személynek.
1890. 1025 lakosa 209 családban és 174 házban él; 516 nő, 509 férfi.
1890-1920. Csetény nagyközségi rangot nyer.

A Holitscher-család évtizedei

1891. Holitscher B. Lipót bécsi üzletember vásárolja meg Bornemissza Gábortól annak birtokrészeit 205.000 forintért és 500 aranyért. Az adásvételi szerződésben az ingatlanok értékét 177.307 frt-ra, a munkaeszközökét 17.603 frt-ra, a magtárakban lévő és a még lábon álló gabona értékét 12.000 forintra becsülték fel. A vásárló vállalta ezen kívül, hogy a kastély teljes berendezését saját költségére az akkor még működő bodajki lóvasúthoz szállítja. Így biztos, hogy a kastély –az idősebb helybeliek által is ismert- bútorzata már nem az eredeti 18-19. századi.
1892. Felirat a kastély kápolna felőli teraszának egyik tartógerendáján: „Joseff Goly…..n 1892.” A gerenda melletti szarufákon az egykor a tetőt fedő fazsindelyeket találtunk. A felújításra vagy átépítésre utaló felirat a kastély 1996-os rekonstrukciójasorán került elő. Az évszám jól illeszkedik a Kiskastély lebontását követő nagyobb arányú átépítésekhez.
1893.körül Lebontják a kastély mai emeletes szárnya előtt álló, egykor Kiskastélynak nevezett épületrészt.

1900. Három néven nevezett utcája van a falunak: Fő utca (Petőfi utca a Bisztrótól a Kövesdig), Major utca (Hunyadi utca az orvoslakástól az Arany János utca elejéig), Suttyom (Kossuth utca,de a mainál nagyobb területen). A régi parókia az óvodai konyhák, a jegyzőség az állatorvosi lakás helyén volt. 1157 lakos, 155 ház.
1904. Holitscher B. Lipót halála után gyermekei Károly, Pál és Leonie öröklik a birtokot.
1908-1910. között jelenik meg Csetényben a baptista vallás

1910. 1157 lakos, közülük kereső férfi 427, eltartott 730 fő. A keresők közül őstermelő (földműves) 350, bányász 4, iparos 34, kereskedő 3, vasutas 3, közszolgálati alkalmazott 7, egyéb 26 fő. A földművesek közül önálló 89, cseléd 64, napszámos 119 fő. A 174 lakóházból kő vagy tégla 93, tégla alapú vályog 80, vályog 1; cseréptetős 71, fazsindelyes 11, nádas 92. Vallásuk szerint 936 református, 149 katolikus, 42 evangélikus, 29 izraelita, 1 egyéb (feltehető, hogy baptista). Le ég a Suttyom és a Fő utca egy része. Országos méretű adakozásból építik újjá a falut, ekkor kerülnek fel a tetőkre a néhol még ma is látható horganyzott lemezek.
1911. A Büki hegy és a dudari országút közötti részen Laczkó Dezső, a Veszprémvármegyei Múzeum igazgatója 20 honfoglaláskori sírt tárt fel. A községben körorvosi állás létesül, első orvosa 1944-es auswitzi deportálásáig dr. Fleischmann Lajos.
1913. Patika létesül az alsó bolt és a baptista imaház között félúton, a község első gyógyszerésze Kovácsházy László.
1916. Hadi célra beolvasztják a templom nagyharangját.
1917. Holitscher Károly megváltja testvérei részét és így a birtok egyedüli tulajdonosa marad.
1918. ATanácsköztársaság alatt az egyházi iskolát államosítják, H.olitscher Károly társadalmi pozíciója miatt egy időre börtönbe kerül. A községben 5 fős direktórium alakul. A Tanácsköztársaság különösebb túlkapások nélkül, szinte nyomtalanul múlott el a faluban.
1919. Az úgynevezett Proletár dűlőben 1-1 hold földet osztanak a leszerelt katonáknak és a falu szegényeinek.

1920-22. MohácsiLászló műépítész tervei nyomán felépül a kastély emeletes szárnya, Holitscher Károly felújíttatja a kápolnát is.
1922-23. A templomba harangot vásárolnak Balla Endre református lelkész által szervezett gyűjtésből
1924. 1169 lakos: 897 református, 176 katolikus, 39 evangélikus, 31 baptista, 26 izraelita
1925. A nagyarányú –főleg az Egyesült Államokba és Kanadába irányuló- kivándorlás miatt a község lakossága 920 főre csökken, egy év alatt 149 fővel ! A gazdasági világválság alatt idegenben munkát keresőkre utal a községben még ma is élő számos ragadványnév, pl. Dolláros, vagy angol keresztnéven emlegetett már elhunyt személyek leszármazottai.
1926. Talán a fenti népességcsökkenés hatására újra kisközséggé minősítik vissza Csetényt. A pünkösdi vallás kezdetei.
1928. Vásárjogot nyer a falu.
1929. A község határa 3.162 hold, ebből 1.150 hold Holitscher Károlyé, községi birtok16, egyházi javadalom 52, 1682 az egyéni gazdáké, jegyzői javadalom 5 hold, és 0,8 holdnyi a faiskola területe, 346 hold pedig legelő. Telefon és távíróállomás, Hangya-szövetkezet és négy kiskereskedés van a községben.

1930. 1314 lakos, 236 lakóház. Villany van már a kastélyban, a postán és a jegyzőségen.
1937. Foglalkozások: 1024 földműves, 112 iparos, 28 kereskedő, 15 közlekedési alkalmazott, 18 közszolgálati alkalmazott és szabadfoglalkozású, 8 nyugdíjas, 24 házi cseléd.
1941. Az 1.437 lakosból 1.174 fő él a mezőgazdaságból, birtokaik méretei: 1.221 hold: Holitscher Károly, 10-100 hold közötti birtok: 40 család, 1-10 hold közötti birtok: 49 család, a többi család földnélküli vagy földjük nagysága nem éri el az egy holdat.
1943. Leventeegylet működik a mai idősebb Csizmadia Géza háza helyén álló egykori zsidó Kerpen-házban.
1944. A községből Auschwitzba deportálják a helyi zsidócsaládokat. Lebombázzák a Vilma-majort, Bd jelű tégláiból épül fel a háború után a község sok lakóháza és gazdasági épülete. A kastélyban német pilóták voltak elszállásolva, majd katonai kórház működött itt.

A 2. világháború utáni első évek

1945.március 22.-én a község számára véget ért a 2. világháború
1945. 250 kataszteri holddal megalakul a Legeltetési Bizottság
1946. A földosztásból a zsellérek és a szegényparasztok részesülnek, például egy hétfős család 10 holdat kapott az egykori Holitscher-birtokból 1947. Megválasztjákaz utolsó csetényi bírót, Pálinkás Imrét
1949. Megalakul a Sallai Tszcs, első elnöke StankaJános, majd Magyar József. A kastélyban Állami Mezőgazdasági Szakiskola működik, aranykalászos gazdaképző tanfolyamokat tartanak. 1560 lakos, 260 lakóház.

 

 

 

 

A hét képe

Mészáros János

A felvétel 1921-ben készült özv. Dr. Lax Jenőné Veszprém Szabadi utca 2. szám alatti fényképész műhelyében .
Teljes méretű kép

Kiadványaink

A kiadványok letölthetők, és a szerzők engedélyével -a forrás feltüntetésével- szabadon felhasználhatók.

Csetény község története

 

A csetényi általános iskola millenniumi emlékkönyve