A középkori falu

A honfoglalástól az 1300-as évek végéig

A 896. évi honfoglalást követően rövidesen vidékünk is benépesült. Községünket említő írásos források e korból nem állnak rendelkezésünkre, viszont több régészeti lelet is bizonyítja Csetény korai települtségét. 1911-ben Laczkó Dezső, a Veszprémvármegyei Múzeum igazgatója húsz honfoglaláskori sírt tárt fel a mai Táncsics és Dózsa utcák közötti dombon.
Középkori templomának építési ideje nem ismert, de papját –Lukács plébánost- már az 1333-35-ös tizedjegyzékben említik. A mai falu nem az Árpád-kori Csetényre épült rá. A régészeti leletek tanúsága szerint a középkori falu közvetlenül a templom környékén, valamint a Törekvés utcai kertek és a Büki hegy közti völgyben nyúlt el a Csordacsapás elejétől egészen a Barackosig vagy még talán tovább is Jásd irányába. A falut oklevélben először 1326-ban -viszonylag későn- említik, mint Csesznek vár tartozékát. Ekkor válik királyi birtokká, eddig a Csák, előbbre pedig valószínű, hogy a Bána nemzetségé. A század második felében több oklevélben történik említés a községről, de általában csak egy-egy személy lakóhelyeként. 1392-től a Garai-családé a kb. 40 lakott portájú Csetény.

A község története a 15. században

A 15. században először 1460-ban említik községünket,  Chetheen néven, mikor is István, csetényi plébános Péter, koromlyai nemes végrendeletét írja le Csetényben Szent Jakab apostol napján:
„…Az Úr 1460. évében Szent Jakab apostol napján, én Koromlyai János betegségtől megtört testtel, de ép elmével az alábbi végrendeletet teszem…..A végrendelet végrehajtásával megbízom Koromlyai Pétert és István csetényi plébánost. A végrendelet készült előttük és Bálint koromlyai nemes és más csetényi személyek előtt…”
A községet ez időben a Garai család bírta 1478-ig, mikor Garai Jób halálával a családnak magvaszakad és a hatalmas birtoktest a Koronára száll vissza. A 4 mezővárat, 131 falut, 65 pusztát, 1921 lakott telket számláló nagybirtoknak csak töredéke volt a cseszneki várbirtok a maga 11 falujával éss 214 lakott jobbágytelkével.
Ekkor írják össze a község javait is először, majd 1488-ban az adójegyzékben is találkozunk vele.
Személy és földrajzi nevek az összeírásból: Negyedtelkes gazda Gergely fia Bertalan, Varga Mihály, Nagy Balázs. Kozma földjét külön falurészként említik, ahol fél telkes birtokok vannak. A határban található még makkoltató erdő és szedres erdő, szántó és rét.
Majorsági gazdálkodás ekkor még nincs községünkben, a kevés szántót a jobbágyok saját földjükként művelik, sok az irtásföld. Kézművest nem jegyeznek fel a faluban, viszont találunk egy malmot. Kő temploma már kőtoronnyal büszkélkedhet, egy ásott kutat is feljegyeznek. A községben huszonnyolc lakott fél, négy lakott negyed telek van, kettő fél és egy negyed telek lakatlan, egy fél telken pedig lakatlan házat találtak a rovók.
A cseszneki vár birtokai:
Ácsteszér 20 fél, Berse 15 negyed, Gyirót 12 fél, Sikátor 10 fél, Réde 10  egész, Vizslás 4 negyed, Veim 20 negyed, Oszlop 13 fél, Koromlatelek lakatlan puszta, Szentkirály 5 negyed, Vámhegy (Csesznek) 16 negyed lakott jobbágytelek.
Mátyás király 1482-ben eladományozza a falut, a vármegyei adójegyzékben már Szapolyai István birtokaként látjuk viszont: „processus Gregorii Akay…Chethen Stephani Kentstharto fl(oreni) XLV”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hét képe

Mészáros János

A felvétel 1921-ben készült özv. Dr. Lax Jenőné Veszprém Szabadi utca 2. szám alatti fényképész műhelyében .
Teljes méretű kép

Kiadványaink

A kiadványok letölthetők, és a szerzők engedélyével -a forrás feltüntetésével- szabadon felhasználhatók.

Csetény község története

 

A csetényi általános iskola millenniumi emlékkönyve