A Holitscher-család idején

A birtokot 1891-ben megvásároló egykori bécsi üzletember és nagybirtokos Holitscher Lipót (1850-1904), nejével Hamburger Vilmával (1860-1922) és gyermekeivel, Leonórával, Pállal, Károllyal 1891-ben költözött Bécsből Cseténybe. Rövidesen új szeszfőzdét építtet, mai Gyár területén új téglaégető is épül, itt készülnek el a kastély emeletes szárnyához szükséges téglák. Holitscher Lipót halála után gyermekei öröklik a birtokot.
1910-ben 1157 lakosa van a községnek, a keresők zöme földműves, de már találunk 4 bányászt, 34 iparost, 3 kereskedőt, 3 vasutast és 7 közszolgálati alkalmazottat is. A Holitscher-birtok 64 cselédet és 119 napszámost foglalkoztat.
A 174 ház fele-fele arányban tégla és vályog, a 71 cseréptetős és 92 nádas ház mellett még 11 fazsindelyest is találunk a faluban.
Vallásuk szerint a helybeliek közül 936 református, 149 katolikus, 42 evangélikus, 29 izraelita és egy fő egyéb (feltehetően baptista).
1910-ben leég a Suttyom és Fő utca, valamint a község közintézményeinek nagyobb része. Országos méretű adakozásból épül újjá a falu, a támogatások elosztása nagy viták és panaszok mellett történik meg.
1913-ban patika létesül az alsó bolt és a baptista imaház között félúton, első gyógyszerészünk Kovácsházy László.
1917-ben megalakul a csetényi Vörös Kereszt-Egyleti Fiók, 6 alapító, 173 rendes és 37 rendkívüli taggal.
Még ebben az évben  Holitscher Károly megváltja testvérei részét és továbbiakban egyedül gazdálkodik. Korszerű mintagazdaságot épít ki, aprómag és vetőmagtermesztéssel foglalkozik. A határban lévő talajvizes területeket alagcsövezteti, melynek nyomai még ma is fellelhetők.
Az 1. világháborúban  50 csetényi katona esett el a keleti frontokon. Helytállásuknak 1940-ben állítottak emléktáblát az alsó iskola falán, szövege: „Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza”.  A Tanácsköztársaság alatt az egyházi iskolákat rövid időre államosítják.
A következő években az elsősorban az Egyesült Államokba és Kanadába irányuló nagyarányú kivándorlás miatt néhány év alatt közel 150 fővel csökken a falu lakossága. Talán emiatt is minősítik vissza 1926-ban a falut kisközséggé.
1924-ben meglehetősen sok iparost, így egy-egy ácsot, kötélgyártót, bognárt, csizmadiát; két asztalost, kocsmárost, borbélyt; három kovácsot, molnárt, szatócsot; négy cipészt, kőművest valamint egy Hangya Szövetkezet találunk a faluban. 1928-ban vásárjogot is nyer Csetény. Két év múlva már van villany a postán, a kastélyban és a községházán, 1314 lakosa 236 lakóházban él. 1937-ben már 122 iparban dolgozó, 28 kereskedő, 15 vasutas, 18 közszolgálati alkalmazott és 24 cseléd lakik a községben, de a lakosság nagyobb része továbbra is a mezőgazdaságból él.
A birtokok méretének megoszlása 1941-ben: 1221 hold Holitscher Károlyé, 10-100 hold közötti birtok 40 db (többsége 10-15 holdas), 1-10 hold közötti 49 db.
1943-ban leventegyesület működik a faluban. 1944-ben deportálják a helybeli zsidó családokat.
Az 1945. március 21-22-i eseményekről pedig nézzük egy szemtanú beszámolóját: „Ma már rossz híreink vannak, Mórnál előretörtek az oroszok… A front egészen ide hallik, nincs több 15 kilométernél. Közben a falut is bombázzák… A magyar katonaság elvonult, mi is mennénk, de nincs mivel. Megérkeztek a német harcoló csapatok. Az emberek pakolnak fejvesztve…. Délben nagy légicsata van… A pincéből később jöttünk fel… Lakásunk négy bombát kapott… Két magyar páncélos jóvoltából sikerült szekeret szereznünk, ami elvitte holminkat a kastélyba… Éjfél után riadó, az orosz lovasság befutott Csetény határába, mint egy megzavart hangyaboly, olyan a kastély.”
Részlet  egy fiatal lány naplójából, személye ismeretlen. (Az írást Tóth Attiláné csetényi lakos jóvoltából közölhetjük.)
A fenti eseményekkel községünk számára véget ért második világháború. Számos csetényi vált a háború áldozatává, közülük húsz katonaként szolgálta a hazát, hét volt a polgári áldozat, huszonegy zsidó polgártársunk pedig az auswitzi haláltáborban lelte halálát.

1947-ben megválasztják az utolsó csetényi bírót, Pálinkás Imrét, s ezzel egy kor és egy rendszer véget ért.

A hét képe

Mészáros János

A felvétel 1921-ben készült özv. Dr. Lax Jenőné Veszprém Szabadi utca 2. szám alatti fényképész műhelyében .
Teljes méretű kép

Kiadványaink

A kiadványok letölthetők, és a szerzők engedélyével -a forrás feltüntetésével- szabadon felhasználhatók.

Csetény község története

 

A csetényi általános iskola millenniumi emlékkönyve