A 19. század második fele

Tagosztályi Egyesség
A többnyomásos gazdálkodás és az örökösödéssel járó birtokfelaprózódás miatt szétszórt, több helyen fekvő birtokrészek az eredményes gazdálkodás gátjaivá váltak a 19. század közepére. Ezért a mezőgazdaság nagyüzemivé válásával egy időben megkezdődött a birtokok egy tagban való egyesítése. Csetényben a jobbágyvilág megszűnte utáni tagosítás az 1853-as és az 1856-os földmérésekkel kezdődött és az 1857-ben megkötött egyezséggel végződött. A községben ekkor 4o telkes jobbágy és 4o zsellér volt, összesen 1505 holdon gazdálkodva. Zitterbarth Mátyás a falu földesura "a községnek eddig tanúsított becsületes magaviseletét látván, mindezen birtokukban lévő földeket megváltás és minden követelés nélkül tulajdoni joggal birtokukban meghagyja.
Túl sok változtatásra nem került sor, mivel az eddigi gyakorlat szerint is a határ északi részén folyt az uradalmi-majorsági gazdálkodás: Vilma-puszta, Nyíres-major, Nagyakol és Kisakol, Gyár, Pajtáskertek. A kedvezmények ellenére nem sokkal lett könnyebb a gazdák élete, a gyenge talaj, a hűvös éghajlat, a gazdálkodás elmaradottsága és a távoli piacok nagyon megnehezítették boldogulásukat.

Vámbéry Ármin Csetényben
Vámbéry Ármin (1832-1913) a török nyelv és néprajz világhírű kutatója,a hazai keletkutatások létrehozója, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.  
Vámbéry 1856. novembere körül néhány hónapig a csetényi Zitterbarth-birtok bérlőjénél, Grünfeld Hermannál házitanítóskodott és önéletrajzi művében az alábbiakat írja itt tartózkodásáról. "...jó állást kaptam Csetényben, Veszprém vármegyében, az odavaló bérlő, Grünfeld úr házánál. Ez volt utolsó nevelői állásom Magyarországon és az a szeretetteljes bánásmód, melyben Grünfeld úr művelt és nemes családja részesített..... Csak egy szomorú eset fűződik itt tartózkodásomhoz. 1856. november 11-ének egy esős estéjén történt, mikor tízig jóízű beszélgetés közben töltve a családdal, éppen készültem visszavonulni az udvarban lévő szobámba. Midőn kinyitottam a pitvarajtót, nem csekély ijedelemmel láttam, hogy egy sereg álarcos ember áll előttem...A megrémült család minden egyes tagját lefogta egyikük és halállal fenyegettek mindenkit, aki a száját kinyitni merészelné. Most már világos volt; hogy rablóbanda tört a házra a Bakony erdejéből. Grünfeld úrtól minden pénzét és értékét elszedték. Oda is adott vagy húszezer forintot. ...Felforgatva az én szobámat is, melyből azonban nem vihettek el mást, mint egynéhány kötetjét a magyar remekíróknak...   A zirci járásbíróságnak az a sajátszerű ötlete támadt, hogy bennem, az akkor már a Tudós Akadémiával összeköttetésben álló magyar tudósban, titkos bűntársát keresse az egykori rebellisekből álló rablóbandának. És nincs kétség, hónapokig sanyargattak volna, ha síkra nem száll mellettem a jó Grünfeld és nem tesz bizonyságot teljes ártatlanságomról.... A hazai röghöz nem kötött immár semmi ezen a világon, mert anyám, kit lelkemből szerettem, kevéssel útrakelésem előtt meghalt. Szilárdul elhatároztam tehát, hogy haladéktalanul Keletre megyek és bármilyen nehezemre esett odahagyni kényelmem nyugalmas kikötőjét, megtettem a szükséges lépéseket az elutazásra."   

A birtok kézről-kézre száll
1852-ben -a forradalomban betöltött szerepéért börtönbüntetését töltő és nagyon eladósodó- Esterházy Mihály felesége és testvérei közreműködésével eladja a birtokot ZitterbarthMátyásnak, aki átépíti a kastélyt és több gazdasági épületet is emeltet.
Zitterbarth Mátyás, a kor neves építésze sikeres vállalkozásaival másfél milliónyit meghaladó  vagyont szerzett. Az építész a déli vasút építésében és az 1857-es pénzügyi válságban ment tönkre. Az uradalmat hitelezője, a bécsi Boschan Bankház szerezte meg. Boschan Gusztáv, aki tiszteletbeli megyei főjegyző volt, az 1873-as tőzsdei válságban vesztette el vagyonát. Még gondoskodott Zitterbarthnak a csetényi kastélyban élő unokahúgáról, majd öngyilkos lett.
Csetény új tulajdonosa Schlézinger Dávid lesz, de néhány év múlva özvegye és gyermekei apránként eladogatják előbb a csetényi gazdáknak a birtok kisebb részeit, majd 1886-ban a maradék nagyobb egységet báró Bornemissza Gábornak. Bornemissza Gábor  felújíttajta a kápolnát, és alapítványt hoz létre feleségével annak további működtetésére. Tőle vásárolja meg Holitscher B. Lipót 1891-ben a birtokot.
A század második felében a községet is utoléri az ország általános fejlődése. 1869-ben már 153 házban él 1047 lakosa, majd néhány év múlva már két tanteremben tanul a község 120 gyermeke. 1880-tól postahivatal is található a Suttyom (mai Kossuth utca) elején. 1883-ban 1080 lakosából kereken ezer a református, 50 a katolikus, 10 fő az ágostai evangélikus és a 20 mózes hitvallású. 1890-ben Csetény nagyközségi rangot nyer.

A hét képe

Mészáros János

A felvétel 1921-ben készült özv. Dr. Lax Jenőné Veszprém Szabadi utca 2. szám alatti fényképész műhelyében .
Teljes méretű kép

Kiadványaink

A kiadványok letölthetők, és a szerzők engedélyével -a forrás feltüntetésével- szabadon felhasználhatók.

Csetény község története

 

A csetényi általános iskola millenniumi emlékkönyve