csetényi egyházak

Református egyház 
Lelkésze: Hajdú Ferenc tiszteletes Csetény Rákóczi u. 24. Telefon: 88/485-096 
Római katolikus egyház 
Lelkésze: Horváth Lajos plébános  Telefon: 88/488-176 
Baptista Gyülekezet
Lelkésze: Kondacs Gábor  
Evangéliumi Pünkösdi Gyülekezet
Lelkésze: Vadon Tamás  
HIT Gyülekezete
Lelkésze: Árvai Gyula 

Egyházaink rövid története
A magyarországi kereszténység korai idejéből nem maradt fenn tárgyi emlékünk Csetényben. Középkori templomának építési ideje nem ismert, de papját már az 1333-35-ös tizedjegyzékben említik. 1488-ban kőtemploma már kőtoronnyal büszkélkedhet, mely a mohácsi vész után mintegy 25-30 évvel, a törökök betörése miatt pusztul el. Bővebben a régi egyház történetéről A 16. század elején Török Bálint megbízza lelkészét, hogy terjessze a reformációt bakonyi birtokain. Az ezután már református hitet valló csetényiek a még vályogból és fából épült templomot használják. Az ellenreformáció alatt feszült volt a viszony katolikus földesurukkal, meghalt prédikátoruk helyébe már nem is enged újat hozni a gróf. A község panaszára a Helytartótanácshoz engedélyezi a szabad lelkészválasztást. 1760-ban kezdődnek a református egyház új anyakönyvei, mert a régiek részint a prédikátorház beázása, másrészt tűz által megsemmisültek. A engedélyt megerősíti a vármegye is, hiszen a következő prédikátor minden különösebb háborítás nélkül végezhette lelkész teendőit. 1772-ben még nem is volt más vallású lakosa a községnek, mint református. 1790-ben földrengés miatt leomlik a református templom. Az elpusztult templomot már nem állítják helyre, hanem újat építenek a középkori kőtemplom helyén s részben annak romjaiból. Az 1777-79. közötti években már "roman catholici 18, lutherani 10, judei 8", azaz 18 római katolikus, 10 lutheránus és 8 zsidó vallású személyt tartanak nyilván az egyházlátogatási jegyzőkönyvek. Bár zsidó családokról korábban is tudunk, hisz általában a boltot és a kocsmát kiárendálták a földesúrtól. Az idetelepült katolikusokat a földesúr majorjaiban alkalmazták cselédként, iparosként, egy részük pedig a kastély személyzetéhez tartozhatott. A katolikus hitűek anyakönyvezését előbb a cseszneki várkáplán végzi, de 1772-ben már az oszlopi egyházhoz tartozik, de még nincs eklézsia. A hitéletet valószínű, hogy az oszlopi templomban gyakorolják, mivel helyi templomot, kápolnát nem említenek egészen a 19. század közepéig. 1841-ben már 68 katolikust találunk a faluban. 1849-től a mai református temetőt használják ők is, előtte nem ismeretes temetkezési helyük. Németh István budapesti baptista vándorprédikátor 1908 február 10-én jelent meg a községben. Jakab Péter későbbi kerületi elöljáró egyik visszapillantásában elérzékenyülve beszélt Németh Istvánról. Más feljegyzések szerint az 1910-11-es években szintén Budapestről érkeztek baptista misszionáriusok. Az emlékezés szerint először Kovács Istvánné házában fogadták be őket. Ezeken az összejöveteleken a jelenlevők együtt énekeltek és hallgatták a Biblia igazságainak fejtegetését. Az 1. világháború után a hadifogságból hazatérő Jakab Sándor fogta össze a gyülekezetet. Az ő apja volt az, aki háza előtt Jakab Péter segítségével egy 100 m2 alapterületű imaházat épített. Az összejövetelek itt voltak mindaddig, amíg a jelenlegi imaház telkét meg nem vásárolták. A csetényi gyülekezetből Jakab Péter 1923-ban kezdte meg tanulmányait a Teológiai Szemináriumban. 1923-ban, az elsők között alakult meg a baptista fúvószenekar Csetényben. 1957-ben adódott egy lehetőség arra, hogy a gyülekezet egy eladó ingatlant a hozzá tartozó kis telekkel megvásároljon. A vásárlást követően, 1961-ben kis átalakulást végeztek az „új” imaház belsejében, majd 1977-78-ban egy új termet építettek, melyet két év múlva szolgálati lakással bővítettek ki. Az Amerikába kivándorolt magyarok közül elég sokan az amerikai pünkösdi ébredéssel is kapcsolatba kerültek, megtértek, és többen most már azért jöttek haza, hogy hirdessék a pünkösdi tanítást, a Szentlélek-keresztségről szóló evangéliumot. A szervezett pünkösdi misszió megindulását Magyarországon Mihók Imre Bakony környéki munkálkodása készítette elő. Az első pünkösdi egyház szervezet neve: Magyarországi Istengyülekezetek. A gyülekezetek alakuló konferenciája 1928 február 5-tól február 9-ig tartott, Kispesten a Villany utca 6. szám alatti központi imateremben. A jegyzőkönyv megállapítása szerint az alapszabályokat összesen 8 gyülekezet fogadta el. Kispest, Cegléd, Bakonycsernye, Bakonytamási, Darány, Csetény, Öskü és Somogy (Baranya megyében). A második világháború alatt a pünkösdi gyülekezetek működését betiltották. A községben már az 1700-as évek elején is éltek, korabeli kifejezéssel élve "Mózes hitvallású", zsidó kereskedők, kocsmabérlők. Már az 1856-os földkönyvben megtaláljuk zsinagógájukat, a Suttyom végén, a tó és a Kövesd felé vezető utca sarka körül állt. Először egy 1921-es térképen találkozunk a zsidó temetővel, de az az első temetések valószínű, hogy sokkal régebbiek.
Egyházaink történetéről további részleteket helytörténeti oldalainkon tudhat meg >>.

A csetényi egyházak honlapjai:
Református egyház: http://www.cseteny.reformatus.hu   
Baptista egyház: http://www.csetenyibaptista.hu